Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hat részben a közös múltról - 6.
2017. augusztus 03. írta: horlau

Hat részben a közös múltról - 6.

Az én D-napom a dobbantás napja volt. Nem akarom fényezni magam mennyire jól sikerült, tőlem csak ennyi telt. De élek és ez a lényeg. Nekem. Íme a szökésem története.

6. A dobbantás

6/1 - 2015 nyara, mindenből elegem lett

Amit az előbb írtam, az már 2015 tavasza volt. Tetszett az extanúk rejtett szerveződése és folyamatosan láttam milyen erők és milyen emberek mozdulnak meg amikor az általam támadott bloggert meg kellett védeni. Azt is láttam kik állnak a szervezet mellett. A helyzet nem tetszett. Ez már bennem volt 2015 elején is és egyre inkább elhatalmasodott rajtam.

Azt gondoltam, le kell másolni az extanúk cselekvéseit és abból elérhető lesz a Józsué-projekt névleges célja. Volt mire építkeznem helyben és el is kezdtünk cselekedni. Itt van ennek egy szelete: http://antigabi.blog.hu/2015/01/30/elismeres_a_magyar_nyelvu_extanuknak

Aztán tovább léptem és még tovább. Egyre jobban közelített a pillanat, amikor mindent borítanom kellett.

Az egyik kellemes élményem egy balkáni kirándulás volt. A blogokról megismert emberekkel közösen elmentünk az összes adriai országba, majd folytatásként Olaszországba, Monacóba és Nizzába is. A végén megálltunk Tihanyban egy extanús főembernél, de néha elugrottam Pozsonyba vagy Bécsbe. Nagyon tetszett az, amit azon a júniusban megismertem az extanúk blogokról nem megismerhető életéről. Szerettem volna én is megélni a valahova tartozásnak és a szabadságnak azt az élményét. A valahova tartozás és szabadság alatt nem az őrtoronymentességet értem. Arra gondolok, amit náluk láttam! Védik egymást, szeretik egymást és sokkal többet utazgatnak annál, amire nekem lehetőségem volt.

Amikor visszatértem, meg akartam magam körül is teremteni ugyanazt a közösséget. A környékbeli gyülekezetek tagjait rávettem a cselekvésre. Azokat, akikkel amúgy is összejártunk beszélgetni.

Sokan megijedtek, de végül páran összeálltunk, vettünk ugyanolyan sötét dzsekiket és rávarrtuk kék alapon fehérrel a jworg feliratot. Ugyanezt egy etikettel is megtettük, ami rákerült egy kamerára. Bevágódtunk egy autóba, kimentünk Budapest szélére oda, ahol utcalányokat futtatnak. Amikor a főstrici megjelent, kipattantunk az autóból. Egy valakinél kamera, egy másik valakinél erős reflektor, nálam a mikrofon, a negyedik pedig bent maradt a kormány mögött.

A főstrici csak a jworg feliratra koncentrált, hiszen ő maga is Jehova Tanúja, nem is akárki. Megkérdeztem mit keres ott és pár hasonló kérdést feltettem. A női hátat fordítottak a kamerának, a három embere meg mereven és tanácstalanul állt, mivel a góréjuk a kérdéseimre hebegett-habogott. Úgy éreztem eltelt két perc és elég terhelő anyag jött össze a testvér ellen. Utólag láttam az időt, az egész 57 másodpercig tartott.

Ez 2015 augusztusának az elején volt.

Másnap már kerestek a vének és követelték a rágalmazó videó törlését a youtuberól. A videó akkor még viszont fent sem volt!

Egy példányban létezett, a sofőrnél maradt, hozzám csak 11 hónap múlva jutott el! Akkor még senki sem láthatta rajtunk kívül, így furcsa volt egyből rágalmazó anyagnak minősíteni. Nyíltan nem fenyegettek meg, de elmondták mennyi mindennek van következménye, így egy ilyen jellegű rágalmazó videónak is.

Bejelentkezett a Józsué-projekt kapcsolattartója is. Valamennyi kritika volt a hangjában és aggódott a szerződés meghosszabbítása miatt, pedig mennyire szeretné... ja, meg a f@szom...

A gyülekezetbeli vének is elkezdtek emberkedni. Amikor késve érkeztem az összejövetelre, az egyikük volt az ajtóban, mert az ügyeletes kisegítőszolga éppen mosdóba ment. Őt, akit egyébként törpének gúnyolnak a háta mögött, beszorítottam a sarokba és mondtam, mutassa meg milyen bátor és üssön meg. Az volt az utolsó amikor összejövetelre mentem. Ja, nem, nem mert megütni.

Egész augusztusban nagy nyomás alatt voltam és folyamatosan vívódtam. Érzelmeim húztak azokhoz az emberekhez, akiket Jehova Tanúi között ismertem meg. Azért, mert a vezetőik rosszak, ők még igazi hívő emberek! Nem akartam őket magukra hagyni. Ugyanakkor kellett az a védelem, amit az új közösségemben is láttam. Mivel Jehova Tanúit a teljesen megadó békére nevelik, nem volt esélyem védelemre találni, pedig a védelemre nagy szükségem volt.

A lázadó írásaim miatt elmeszeltek a Józsué-projektből. Már nem én intéztem az augusztusi átutalásokat és már kijelölték az utódomat is, akit be kellett volna tanítanom. Nekem a hallgatásért cserébe felajánlottak egy másik állást, teljesen másik helyen és nem minimálbérért. Azt mondtam szeptember végén adok választ, mert meglátom mennyi fizetésemelést adnak a teljesen világi munkahelyemen.

6/2 - A D-nap

A D-nap a dobbantás napja volt. Valamilyen ok miatt egy távoli országba kellett utaznom.

A D előtti 72 órámat gondosan elterveztem. Ezernyi arra utaló jelet hagytam, ami a visszatérésemre utalt. Először is időpontot egyeztettem a vénekkel egy beszélgetésre. Két vén szeretett volna velem beszélni a körülöttem zajló ügyekről. Egyértelmű volt a bírói előkészítése.

Amikor 48 órán belülre értem, számos emailt átirányítottam. Gondolom sokan meglepődtek a rég nem használt email-címükön, amikor egy e-képeslap megadta az új belépési adatukat. Merő tévedésből néhány embernek véletlenül a házastársa értesült a jó hírről, aminek annyira mégsem örült. Szintén véletlen, de mind meg is érdemelte.

Az alapítványi irodában az utolsó napomon én zártam. Gondosan töröltem azokat a fájlokat, melyek az én munkásságomnak köszönhetőek. Elindítottam az üres területek 35-szörös törlését, így képtelenség lett visszaállítani. Az utódomnak nem maradt más lehetősége, csak a trollkodás és a trollok összehangolása.

Mit mondjak róla? Mesteri troll a maga módján! Próbálgatja a szárnyait, aratja a babérokat, elbízza magát, de egyszer majd ő is szembesülni fog azzal, hogy félretehető. Az ő nyelve a gúny és számos hazugságot csempész bele a kritikusnak álcázott írásaiba. Majd valamikor azokra fog reagálni a szervezet, hogy lám, lám mennyire hazudnak a hitehagyottak! Tudjuk ki ő? Aki akarja, az tudja. Azt hiszi magáról hogy a nevéhez méltóan kőszikla, de nem az. Az igazi volt Tanúk szerintem mindig is érezni fogják rajta mennyire idegen és mennyire furcsa. Remélem. Ha pedig nem így lesz? Megérdemlik!

A bizonyos távoli országba való belépéskor egy ellenőrzés zajlik, amin megakasztottak. Szerencsére olyan meghívólevelem volt, ami egy percen belül kinyitotta az ajtót és elkezdhettem a D-napom megünneplését. Örömmel eldicsekednék ki hívott meg, de ezt nem tehetem meg. Nem extanú, de nagyon sokan ismerik.

Elmentem a városbeli extanúk találkozójára. Néhányan botrányosan viselkedtek, de meg is kapták a maguk jussát. Semmi vad dolog, de többé nem tartoztak hozzánk. Később az új barátaimnak bemutattam az engem meghívó személyt. Meg sem lepődtem azon ki ismert kit, hiszen akkor már 5 évet töltöttem a Józsué-projektben extanúk feltérképezésével. Mindenki elfogadta a teljes átállásom tényét. Jó érzés volt kiszabadulni aTanúk állandó gyanakvással teli világából, mely sok extanút is még fertőz. Ott voltam, láttak, hallgattak és befogadtak.

A spórolt pénzemből ismét felkerestem azt, akit főellenségemnek tartottam. Az volt a negyedik találkozónk. Újra mindent átbeszéltünk. Egy a múltat érintő kérdésben még mindig nem tudtunk közös álláspontra jutni, de rendes volt hozzám. Nála aludhattam és nagyon sokat beszélgethettem vele a múltam lezárásáról. Elmondtam neki mennyire sokat jelentett az a bizonyos vacsora és milyen érzéseket keltett bennem. Szerintem nem vagyunk egymásnak közömbösek, de ezt nem ismerte el.

Később, egy ötödik alkalommal bocsánatot kértem tőle. Komolyan gondoltam! Akkoriban nagyon maga alatt volt, melynek az okairól nem akarok itt írni, mert az ő magánügye. Életemben először furdalt a lelkiismeretem komolyan! Ahogy ott ültünk egymás mellett, ismét eszembe jutott mennyi kellemes élményt kaptam ettől a nőtől, miközben mennyi mindent tettem ellene. Nem akartam elsírni magam, mert éppen őt akartam vigasztalni. A sors furcsa fintoraként ismét ő vigasztalt engem! Úgyhogy itt is bocsánatot kérek minden miatt, amit elkövettem vele szemben!

Az engem meghívó valaki mellém állt. Segített normális és nyugodt életet felépítenem. Ő is és az új barátaim is megvédenek. Cserébe átadtam a Józsué-projekt általam ismert minden részletét.Ilyen módon sikerült jóvátenni a rombolásaim.

Tényleg jól vagyok. Normális életet élek valahol, amiről nem szeretnék részleteket elmondani.

Jehova Tanúit továbbra sem tartom rossz embernek. Még a hitüket sem tartom rosszabbnak más vallásnál. Egyetérteni nem tudok mindennel, de már a szüleimmel szembeni harag is elmúlt belőlem, így képes vagyok mérlegelni a hitrendszer elemeit.

Továbbra is a helyi gyülekezet cselekvésében hiszek. Nem szabad kilépni és mindent a tehetős vezetőkre hagyni! Meg kell szerezni és meg kell tartani mindent, ami a miénk. A termet is, de a közösségünket és a barátságainkat is! Jóllehet én ezért jelen helyzetemben nem tudok már tenni, de remélem mások ébredését és a jó dolgok melletti kiállását!

Ha már ott meg tudja tenni mindezt egy csoport ahol él, az már nagy eredmény lenne. Hülyeség az őrtorony ledöntését megcélozni, mert majd akkor dől össze, amikor kifogynak belőle az engedelmes emberek. Ezt pedig helyben lehet megszervezni, sokan nem is sejtik ebben mekkora erő lakik!

Ennyi életjelet és üzenetet szeretnék közölni, mert jelenleg többet nem mondhatok. A legjobbakat kívánom mindenkinek!

Ki tudja, egyszer talán megint jelentkezek!

A bejegyzés trackback címe:

http://antigabi.blog.hu/api/trackback/id/tr8412700341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.06. 11:04:04

Hát a végére értem. Mit mondjak? Egyszerű, hétköznapi, bányában szocializált ember vagyok, aki emberként próbál viselkedni. Azt hiszem ezt tettem tanúként is, meg most is. Lehet, hogy épp ezért, de elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a sztori igaz. Túl részletesen számol be egy olyan történetről, amit semmilyen módon nem lehet ellenőrizni. És néha manipulatívan elejt néhány szót, hogy csak a hülyék nem hiszik el. Hát én hülye vagyok.

Nem hiszem el!

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.06. 11:34:16

Nézzük.

Adott egy ember, aki blogot ír. Ő Laura. Laura, mint valós személy létezésére semmilyen bizonyíték nincs. Hacsak nem más olyan interneten tevékenykedő személyek, akiknek a létezésére szintén nincs bizonyíték. Ez a létezését nem bizonyító Laura, előad egy olyan sztorit, amelyben semmilyen esemény és egyetlen szereplő sem azonosítható. Ez a Laura ráadásul azzal henceg, hogy rengeteg kamu profilt hozott létre, mások megtévesztése érdekében, és sokat hazudik. Mi van, ha ez a profil és ez a sztori is csak egy, a sok kitalált közül?

csillaberk 2017.10.11. 20:57:46

@sefatias: Azért sokan ismerjük Laurát személyesen is... De tegyük fel, hogy nem Laura a neve annak, aki ezeket a sorokat leírta, vagy szívem szerint azt írnám, hogy aki teleokádta a netet a mondataival. Akkor is valaki leírta ezeket, tehát egy élő embertől származnak.

Az ellenőrzése pedig nem olyan bonyolult annak, aki megszokta azt, hogy dolgoknak utána próbál járni és tudja hova kell menni információért. Az ellenőrzés képessége/lehetősége, a hitelesség kérdése más ügy. Akármire is jut valaki ebben, az biztos, hogy ennyi mondathoz egy élő, létező ember kell.

Az pedig, hogy valaki a saját nevét használja, mennyit fed fel magából, az a mi köreink sajátos problémája. Ha valakinek van valamiféle helyi ismertsége a világban, szerepel a médiában vagy a közélet más területén aktív, azt javasolnám neki, hogy soha ne azonosítsa magát extanúként vagy aktív tanúként. Mindkettő olyan következményekkel jár, ami megakadályozza a szerepvállalását és közvetett módon a megélhetését is. Ha újra kezdhetném az életem utóbbi 12 évét, soha nem engedném, hogy az extanús-tanús ügyekben a saját nevem jelenjen meg és a saját internetes profiljaimhoz lehessen kapcsolni.

Mindemellett megemlítem, hogy szeptember 16-án Bécsben, október 3-án Budapesten volt magyar nyelvű extanús dolgokkal foglalkozó találkozó. Ott voltunk elég sokan mindkét alkalommal, de a megjelentek közül egyik sem aktív a blogokon, a facebook-profiljukon semmiből sem látszik az extanúságuk, ahogyan nekem sem. Elgondolkodtató, hogy miért...

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 06:33:23

@csillaberk: Őszinte leszek. Ahogy azt írtam is, nem hiszek el mindent feltétlenül, csupán azért mert le van írva. És azt sem hiszem el, hogy a nicknevek mögött valós személy áll. Elég okom van feltételezni, hogy kitalált személyek kitalált történeteit olvasom, főleg egy olyan személytől, aki azt állítja, hogy kitalált személyek nevében ír kitalált történeteket. A netes világban nem szokatlan, hogy valaki több nicket használva téveszt meg másokat. A történetek, amiket itt olvasok pedig nagyon távol állnak attól, amit közel 20 éves tanúságom alatt tapasztaltam. Szóval amíg nincs okom az ellenkezőjét feltételezni, addig maradok annál, hogy a sztori és annak szereplői nem igazak. Ez persze több dolgot is húz maga után.
Azt mondod, hogy a sztori és a személyek valósága könnyen ellenőrízhető. Te például hogyan ellenőriznéd le, egy vidéki kisvárosból?
Érdekelne a találkozó oka

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 06:47:29

@csillaberk: Akkor tudnám hitelesnek tekinteni a történeteket, ha legalább egy fix pont lenne, ami ellenőrizhető. De sem a személyek, sem a történet, sem az író nem ellenőrizhető. Az én leírt sztorijaim azért mások, mert rólam mindenki tudja, hogy létező ember vagyok, és a történetem szereplői bele illeszthetőek a gyülekezetbe. Mindenki aki ismer tudja, hogy kikről van szó. De Laura történetében semmi kapaszkodó nincs

csillaberk 2017.10.12. 20:47:06

@sefatias: A lényeg nem ment át, amit nagyon sajnálok. Az itteni leírásban nagyon sok fix pont van, amin keresztül lehet ellenőrizni, kérdezősködni. Elismertem, hogy ennek a képessége és lehetősége személyenként más, ezen jelen pillanatban nem lehet változtatni. Ha valaki tud olvasni a sorok között, akkor fix dátumok és nevek vannak elrejtve, de ez legyen a szerző gondja, ha nem jut el az olvasóihoz. Én nem ezt kifogásolom!

Az más kérdés, hogy az illető mit állít magáról, de pont itt a szerző megadta melyik gyülekezethez tartozik, mi a neve és elég sok más ellenőrizhető adatot is közölt magáról a korábbi bejegyzéseiben. Még azt is megadta, hogy hol lehet őt elérni, kifejezett felhívást is közreadott egy alkalommal a vele való találkozásra. De ezek lényegtelenek abból a szempontból, hogy valós személy írta-e le ezeket a sorokat. Akármilyen név is szerepeljen a személyi igazolványán, a szerző - vagy a szerzői név - mögött egy valós ember áll, aki mellesleg helyszíneket, dátumokat és beszélő neveket közölt.

Nekem továbbra is az a bajom, hogy valaki azon akad meg, hogy a sorok mögött valós személy áll-e? Ezt megkérdőjelezni... inkább nem minősítem, hogy ne terelje el a minősítésem a lényegről a szót. Ugyanis ha nem valós személy írta le ezeket, akkor egy program alkotta vagy a véletlen vagy nem tudom mi más. Ezeket a sorokat egy élő ember írta le, ezt nem lehet vitatni.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 20:49:52

@csillaberk: melyik mondatomból vetted ki, hogy nem élő ember írta ezeket a sorokat, hanem egy program?

csillaberk 2017.10.12. 21:00:25

Úgy alapjában véve szeretnék ontopic hozzászólást is írni, bár nagyon nem akartam. Mégsem lenne tisztességes ezek után tőlem, ha nem tenném meg.

Mind a tanúk, mind az extanúk úgy általában rendelkeznek egy furcsa szokással. Ha azt mondom, hogy lezuhant egy UFO Budapesten vagy valamilyen összeesküvés-elméletről beszélek [pl az utcai drogárusok a gyógyszergyárak illegális tesztelésében vesznek részt], akkor mindenféle bizonyítás nélkül is hinni fognak nekem.
Ha előállok bizonyítékokkal, részletes elbeszéléssel, közlök ellenőrizhető adatokat - de mindez gondolkodást, kutatást, értelmezést igényel, legyinteni fognak rám. Valahogy a szövegek értelmezése sem megy rendesen, így a komolyabb kutakodást már nem is várom el.

Ez egy dolog.

Az meg egy másik, hogy mit gondoljak én, aki soha nem ment bele semmilyen alkuba, ügyletbe, ami másokra nézve kárt okozott volna. Legalábbis a gyülekezeti dolgokban, a hitbeli dolgokban soha. Ezzel szemben akik mégis, azokat sztárolják, nagy megtérőként üdvözlik és ez engem valahol sért. Abban, hogy nem ártottam senkinek, hogy nem álltam az elnyomók mellé, nincs érték? Költői a kérdés, mert sajnos nincs.

Felismertem kikről van szó, felismertem a meg nem nevezett szervezetet is, amelyik nevében az egész folyt vagy folyik. Azt vallom, hogy teljes kudarc a működésük, mert tényleges eredményt nem érnek el. Továbbra sem az internet a nagy kiábrándulások, nagy beszélgetések, nagy kilépések színtere, legalábbis nem a nyilvános része. Ez az egész legfeljebb arra jó, hogy néhány ember személyes ambícióját kiszolgálja és rendteremtés címén félre tudják állítani azokat, akik a szervezeti karrierjük útjában állnak. Nem az ő működésük a magyar nyelvű exes kudarcok oka.

csillaberk 2017.10.12. 21:03:03

@sefatias: Ne haragudj, de próbáld értelmezni amit írtam...
Te írtad ezt: "Laura, mint valós személy létezésére semmilyen bizonyíték nincs."
Én meg erre azt írtam, hogy a név vagy a szerzői név mögött egy valós ember áll. A robot, a program meg minden más egyéb akkor jön számításba, ha tényleg nem valós személy írta ide a bejegyzéseket.

Hülyeség azt mondani, hogy a szerző nem valós személy, mert nincs más lehetőség, mint az, hogy a bejegyzések szerzője egy valódi, élő ember.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 21:58:07

@csillaberk: Akkor elmagyarázom másképp. A sztori hiteltelen. Köszönő viszonyban sincs azzal, amit Jehova Tanujaként éltem meg. Úgy gondolom, hogy nem igaz. Azt is úgy gondolom, hogy Horváth Laura nem létezik. Aki a sztorit kitalálta, az lehet egy másik nő, vagy éppen férfi. Mivel Laura ismerősöm a fészbukon, tudom, hogy az egy kamu profil, kamu ismerősökkel. Tehát semmi okom arra, hogy Horlaut valós személynek tekintsem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bejegyzés szerzője nem valódi, élő ember, hanem azt, hogy a bejegyzés szerzője álnév alatt, kitalált sztorit posztolt.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 22:09:14

@csillaberk: Na visszakapcsoltam a gépet, hogy tudjak hosszabban írni.

>>Az itteni leírásban nagyon sok fix pont van, amin keresztül lehet ellenőrizni, kérdezősködni.<<

Például melyik? Hogyan lehet ellenőrizni innen Mórról, és kit lehet megkérdezni? Ha lehet ellenőrizni, és némi kérdezősködés után fény derülhet mindenre, akkor miért nincsenek nevek, támpontok a sztoriban?

>>Ha valaki tud olvasni a sorok között, akkor fix dátumok és nevek vannak elrejtve<<

Én nem tudok olvasni a sorok között. Mi az amit képességeim hiányában nem vettem észre?

>> ez legyen a szerző gondja, ha nem jut el az olvasóihoz.<<

Ehhez képest elég vehemensen véded

>>mellesleg helyszíneket, dátumokat és beszélő neveket közölt. <<

Én nem vettem észre. Melyek ezek?

>>inkább nem minősítem<<

Pedig minősíted. És elég gyanúsan :P

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 22:13:05

És ha már itt tartunk. Palotás László stílusa pont olyan, mint Lauráé. És kicsit a Gabiéra is hajaz. Természetesen fenntartom a tévedés jogát. Nem vagyok ihletett. Ezért könnyen meg lehet győzni az ellenkezőjéről

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.12. 22:17:03

@csillaberk: Jut eszembe: "Nekem továbbra is az a bajom, hogy valaki azon akad meg, hogy a sorok mögött valós személy áll-e? "

Azon akadok meg, amin akarok. És én most ezen akadtam meg. Ha személyes ügyednek tekinted a bizonyítást, állok elébe. Én amúgy egy kedves fickó vagyok. Könnyen feltalálom magam társaságban. Randizzunk. Te, a Gabi, Laura és én. Vendégeim vagytok egy vacsira

Marci kérdez · http://marcikerdez.blog.hu/ 2017.10.13. 19:23:20

Emberek, ez a vita most tényleg az, aminek látszik?
Még jó, hogy az én személyemet nem kell bizonyítanom, mert minden Tanú családban ott vagyok a mindennapokban. Sőt, videókban is szerepelek, tehát valós személyként élek (csak sajnos a szüleim nevét nem tudom a mai napig):

www.jw.org/hu/bibliai-tanitasok/gyerekek/legyel-jehova-baratja/filmek/

Ennyi, Marci létezik, hozzám tudnak érni, meg tudnak fogni, stb. Legyetek jók ha tudtok, mindörökké. :-D

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.10.13. 21:06:00

@Marci kérdez: Egyszereűen csak szeretnék bizonyítékot kérni a történet hitelességére. Ez nem fingkergetés

keresemazutam 2017.10.14. 19:21:28

@Marci kérdez: Kedves Marci!

Amennyiben azt állítanád, hogy évekig beépültél Sperlokhoz a társulat megbízásábol, vagy lehet mégse , mindenesetre a köf, aki szereti a kisfiukat mivel maga sem túl öreg, de a megbízásról nem tud, és valószínű nem hazudik, vagy lehet mégis, mindenesetre egy alapítványon keresztűl küldi a fagyipénzt, amit sajnos Zsófi az adományládába dob, még a te személyed is megkérdőjelezhető lehet!

Marci kérdez · http://marcikerdez.blog.hu/ 2017.10.15. 06:53:34

@keresemazutam:
Ezt kétszer is el kellett olvasnom, de értem. :-D
Én nem tudom, hogy ez a sztori igaz-e vagy sem, de ez engem nem is érdekel. Úgy olvastam, mint egy szórakoztató kisregényt. Ennyi, nálam elérte a célját, mert jókat derültem rajta, meg minden ami kell. :-)